Quinn Mallory San Francisco-ban született, a napfényes Californiában. Kisgyerekként megszerette a dinoszauroszok világát, azonban a kevésbé ismert tudományok foglalkoztatták igazán.1984 egyik reggelén Quinn apja munkába menet karambolozott, és meghalt. A temetés után ráadásul Quinn kutyája is világgá eredt. Quinn-t annyira megviselték az események, hogy már önmaga tehetségét átkozta és elfordult a tudományoktól. Mivel Bopper sohasem került elő, Quinn magához vett egy szürke macskát. Ő lett az új házikedvenc. Schrodinger, aki a nevét a híres fizikusról kapta, hűségesen vele maradt évekig, egészen a nagy csúszásig. Ahogy Quinn felnőtt, meg akart szabadulni saját tehetségétől, így élsportoló lett. Hátvéd lett egy California-i gimi focicsapatában. A térde azonban rövid időn belül beadta a kulcsot, úgyhogy Quinn ismét a quantumfizika felé fordult. Quinn így csendben dolgozgathatott magányában a pincében. Miután leérettségizett, felvették a Kaliforniai Egyetemre. Gépészetet és kozmológiát tanult, Maximilian Arturo professzor vezetésével. Suli közben Quinn mint számítógép szerelő dolgozott a Doppler Computer Superstore-ban. Itt ismerkedett meg Wade Welles-szel, és rövidesen plátói szerelem alakult ki közöttük. Quinn a szabadidejében elkezdte kidolgozni az Egységes Mező Elméletét. 1995-ben Quinn elkezdett foglalkozni az antigravitációs elmélet lehetőségével. Szeptember 13-án kísérletei eredményeképpen megalkotott egy forgó átjárót, ami sejtései szerint valahová az űrbe vezetett, de hogy pontosan hová, azt nem tudta. Későbbi vizsgálataival kiderítette, hogy ez tulajdonképpen egy alagút egyik vége, amely egy másik dimenzióba vezet. Egyik évfolyamtársával és barátjával sokat beszélgetett lehetséges idegen dimenziókról. Végül rájött a megoldásra: megalkotta az Einstein-Rosen-Podolsky hidat, az átjárót a dimenziók között. Szeptember 22-én Quinn elkezdett bedobálni tárgyakat a lyukba. Semelyik nem tért vissza, egészen addig, amíg nem volt tökéletes az időzítés. Quinn 25-én bedobott egy kosárlabdát, ami már visszatért. 27-én Quinn nagy levegőt vett, és belépett a lyukba. A videofelvételeken látszik, hogy pár percen belül visszatér, és egy furcsa, párhuzamos világról beszél. Nem sokkal ezután Quinn örökre eltűnt, három másik személlyel együtt. Az FBI keresi őket.

Quinn édesapját tíz éves korában vesztette el egy autóbalesetben. Ezután anyja nevelte. Quinn már egész kis kora óta érdeklődött a fizika iránt. Jó tanulóként átugorhatott egy osztályt, így kisebb és gyengébb volt osztálytársainál akik gyakran molesztálták. Az ifjú Malloryt kezdetben leginkább a dinoszauruszok izgatták, majd egyre inkább átpártolt a kvantumfizikához. Sokszor okosabbnak bizonyult professzoránál, Maximillian Arturo-nál, aki ezt nem volt hajlandó beismerni. Quinn a bizonyításvágyától hajtva a pincéjükben összerakott laborban feltalálta a dimenzióutazást (ahogy ő hívta "csúszást"). Sokáig nem tudta átjuttatni a tárgyakat a kapun (mert azok nem jöttek ki a dimenziók közti térből), ám aztán egy kisebb változtatással ezt is megoldotta. Mivel Arturo professzor nem hitte el hogy ellátogatott egy másik világba Quinn meghívta egy "kis utazásra", barátnőjével Wade Wellesszel együtt, akihez plátói szerelem fűzte és akivel együtt dolgozott egy számítógépes szaküzletben. Ám a folyamat kicsúszott Quinn kezéből és a kapu beszívta őt, Arturot, Wadet és a házuk ellőtt éppen elhaladó híres énekes Rembrant Brownt. Az "időzítő", az utazást irányító szerkezet, kitörölte a kíváncsi tudós világának "koordinátáit", így nem térhettek vissza. Ezzel vette kezdetét az utazás a négy "slider" számára.